"Vigyázz magadra" - Az emberek a környezetemben rendszerint használják ezt a szóösszetételt a jelenleg kialakult helyzetben. Ha pár sort váltottunk csak, akkor is az utolsó mondatok egyike az volt, hogy: "vigyázz magadra". Törődést akarunk közvetíteni ezzel a másik félnek, esetleg a félelmeink miatt választjuk ezeket a szavakat?

Az aggodalom legmegdöbbentőbb jellemzője a teljes tehetetlenség. Az aggódás soha nem változtat meg egyetlen dolgot sem, kivéve az aggódó személyiségét.

Linda Dillow

Akár magunkban ismételve, akár hangosan kimondva érzékeljük, hogy mit is jelent, mi jelenik meg bennünk ezeket hallgatva?

"Vigyázz" - emlékezzünk vissza gyerekkorunkra, milyen helyzetekben hallottuk ezeket a szavakat? Negatív vagy pozitív érzéseket váltanak ki belőlünk?

Lehet, hogy egy olyan esemény történt, amikor a felnőtt, legyen az szülő, nagyszülő előrevetítette az adott szituáció negatív kimenetelét és próbált megóvni minket a tapasztalattól. Ezt most nem úgy értem, hogy ha az orrunk előtt egy gyerek közeledik az árok felé, akkor hagyjuk, hogy bele pottyanjon, hanem segítséget nyújtunk neki azzal, hogy még időben megfogjuk vagy olyan kifejezést használunk, ami abban a szituációban segíti őt. A félelemből fakadó aggódással, csak erősítjük a negatív végkimenetelt.

Az agyban olyan hormonok szabadulnak fel stressz hatására, melyek “üss vagy fuss” reakciót váltanak ki az egyénből. Valakiben pánikot kelt egy mondtad, szorongani kezd, olyan érzések keletkeznek benne, amitől utána egyre rosszabbul érzi magát. A hosszan tartó stressz pedig az immunrendszerre is negatív hatással van.

Vigyázz magadra! (...) A sebzett, kaotikus, gyászoló ember az utolsó, aki meg tudja fogadni ezt a jó tanácsot. Aki mély válságban vergődik éppen, még egy díszhalra se tud vigyázni az akváriumban, hogy a fenébe tudna ebben az állapotban saját magára vigyázni?

Iselin C. Herman

Ha tényleg segíteni szeretnénk másoknak, akkor beszéljünk olyan dolgokról  a megfelelő szavakat használva, amik valóban segítik a másikat és jó érzésekkel töltik el az illetőt. Tudatosan használjuk a szavakat és figyeljünk a mögöttes érzelemre. Az aggódás egy alacsony szintű érzelem, amikor valaki aggódik, hogy valami történik a másikkal ez mind a jövőbe vetítés és nem pedig a jelenben való létezés. Az aggódás energetikailag vonzza magához a vele hasonló érzelmeket, ez mind félelem alapú, ami szorongáshoz vezet aki aggódik és akiért aggódnak is negatív érzelmeket kap gondolat formájában ezzel mindkét fél gyengül. Ezek az emberek,pedig ki vannak téve a vele azonos hatásokkal, amik tapasztalat formájában fognak megjelenni az életükben.

Nagymamák, anyukák búcsúzáskor gyakran használják a következő kifejezéseket gyermekeik, unokáik felé: “vigyázz magadra” “hívj fel, ha megérkeztél” “mi lesz, ha történik veled valami, mi lenne velem nélküled?” Ezek a kifejezések, mind a negatív érzéseiket, félelmeiket tükrözik. Úgy gondolják valami negatív bekövetkezhet a jövőben ezért, aggódással és ezekkel a szavakkal fejezi ki magukat. Helyette mennyivel jobban éreznék magukat, ha "jó utat", "szerencsés megérkezést", "csodaszép napot" - kívánnának. Gondolatainkkal alakítjuk az érzelmi világunkat.

Tudtad, hogy léteznek lelki fertőzések? A legsúlyosabbak közül az egyik a Mi lesz, ha, a másik pedig a Bárcsak gondolatokkal függ össze. Ezek a gondolatok ikertestvérek, hasonlítanak egymásra, de nem ugyanazok. Mindkettőből hiányzik a hit látása. A Mi lesz, ha a jövőbe néz, és aggódik. A Bárcsak a múltba tekint vissza, és panaszkodik amiatt, amit Isten adott. Az első következménye az aggodalom, a másodiké pedig a harag.

Linda Dillow

Amikor valaki azt mondja “vigyázz magadra” az illető fél, hogy történik valami számára negatív kimenetelű esemény. Kiről is szól valójában ez az egész? Arról aki mondja, hiszen ő fél, egy még meg nem történt eseménytől, nem tudja mi lesz vele, ha történik valami a másikkal. 

A veszélytől való félelem tízszer kínosabb, mint maga a veszély. Az aggodalom nagyobb teherként nehezedik az emberre, mint a valóságos rossz.

Daniel Defoe

A kimondott szavaknak következménye van, főleg, ha azt olyan érzelemmel közvetítik a másik felé, hogy tapasztalatként meg is nyilvánul. Mi lenne,ha olyan gondolatokat, érzéseket, szavakat kommunikálnánk a másik felé, ami mindenki számára pozitív hatással van? Nem kell elnyomni, strucc módjára a fejünket a homokba dugni,ha egy negatív érzelem jelenik meg bennünk, mert, ha feljött,akkor dolgunk van vele az Önismeretünk útján. Ha megtanuljuk kezelni a kialakult szituációban létrejött érzéseket, akkor sikerül átkerülnünk egy pozitívabb érzelmi állapotba. Meg kell találnunk a kapaszkodókat, amik segítenek a nehezebb helyzetekben is az életünk során. 

"Minden jót!" - Egy régről ránk maradt köszönés forma, amely üzenetet hordoz, szándékot, ezzel tényleg jót kívántak a másiknak. Mi lenne, ha mi is ezt használnánk és csak jó dolgokat kívánnánk a másik félnek? Ezzel magunknak is, hiszen amit adsz másoknak az száll vissza rád is. "Szeretlek". "Köszönöm, hogy vagy". "Legyen csodaszép napod! "A magyar nyelvben annyi gyönyörű kifejezés van, amivel kifejezhetjük az érzéseinket mások felé.

Vigyázz, hogy világosat gondolsz-e, vagy sötétet; mert amit gondoltál, megteremtetted.

Weöres Sándor

Te aggódsz másokért vagy inkább jókívánságokkal halmozod el őket? Ez is, mint minden, fejben dől el.

 Szavak, szavak, csodálatos szavak...